| Rihanna szlhazja: Barbados
A szigetet spanyol hajsok fedeztk fel 1518 tjn, de nem ltestettek itt telepeket, hanem az indinokat elhurcoltk rabszolgnak ms gyarmataikra. A spanyolok rdektelensge miatt az angolok ellenlls nlkl foglaltk el 1624-ben, majd 1663-ban brit koronagyarmat lett. Az ltetvnyekre a rabszolgk tzezreit hoztk Afrikbl. A 20. szzadig a gyarmat gazdasga a cukorndtl, a rumtl fggtt. A szigetorszg 1958 s 1962 kztt a Nyugat-indiai Fderci rsze volt, majd 1966. november 30-n vlt fggetlenn.
Az orszg neve a spanyol „szakllas frfi” kifejezsre vezethet vissza, s azzal hozzk kapcsolatba, hogy az itt honos fgefk levelei szakllra emlkeztetnek. A Nagy-Britannitl 1966-ban fggetlenedett sziget a Kis-Antillk legkeletibb tagja. Felszne sk, ghajlata trpusi. Gazdasgt – a jelents idegenforgalom mellett – a cukorndtermeszts, a cukor- s rumgyrts jellemzi.
A Kis-Antillk szigete, szakkeleti feln alacsony hegy-s dombvidk fekszik. Legmagasabb rsze a Mount Hillaby is csak 340 mter. Tovbbi terlete sk vidk.
Az orszg lakossga 276 000 f, melynek 90%-a fekete, 4%-a fehr, 6%-a pedig zsiai s egyb szrmazs. A lakossg 51%-a vrosokban l.A szletskor vrhat lettartam a frfiaknl 70, a nknl 74 v.
Az orszgban a hivatalos nyelv az angol, de beszlt nyelv mg a bajan is. A lakossg 70%-a anglikn, 8%-a pnksdista, 7%-a metodista, 12%-a egyb protestns felekezetekhez tartozik; 17% felekezet nlkli, 4% rmai katolikus s 12% egyb valls.
Az etnikai viszonyokat figyelembe vve a lakossg 80%-a afrikai szrmazs (fekete) s 15%-a mulatt.
Az orszg llamformja alkotmnyos monarchia.
Az orszg 12 egyhzkerletre (parish – parkia) oszlik, melyek a kvetkezk:
Christ Church
Saint Andrew
Saint George
Saint James
Saint John
Saint Joseph
Saint Lucy
Saint Michael
Saint Peter
Saint Philip
Saint Thomas
| |